HHO MOTORTISZTÍTÁS Carbon Engine Cleaning

Motorja erőtlen és füstől vagy járása nem egyenletes esetleg sokat fogyaszt ?!

Mi tudunk segíteni egy új innovatív megoldással a motor szétszerelése nélkül kevesebb mint 60 perc alatt kényelmesen az ön által megjelőlt helyen !

Az alábbi alkatrészeket tisztítja az eljárás:

EGR SZELEP

DPF SZŰRŐ

TURBÓ

SZELEPEK

KIPUFOGÓ RENDSZER

EGR SZELEP

(exhaust gas recirculation)

Az EGR szelep meghibásodására utaló jelek:

- Motorfüstölés, hidegindítási problémák, motorteljesítmény csökkenés, motormegtorpanás, rángatás bizonyos motorterheléseknél.

Az EGR szelep biztosítja az összeköttetést a kipufogócső és a szívórész között és szabályozza a visszavezetett kipufogógáz mennyiségét. Amikor a kipufogógáz egyes összetevőit visszavezetjük a friss, beszívott levegőhöz, az égési hőmérséklet csökken az égéstérben (benzinmotoroknál ≈650 C°-ra, dízelmotoroknál ≈450 C°-ra). Az alacsonyabb égési hőmérséklet megakadályozza a nitrogénoxidok kialakulását. EGR rendszer használatával benzinmotoroknál csökken a tüzelőanyag fogyasztás is, dízelmotoroknál pedig mérséklődik a zajszint.

Az EGR szelep meghibásodásának okai: Mechanikai hiba: Ilyenkor a szelep elkokszolódása (kipufogógázból származó olajköd és korom lerakódás) miatt nem tud lezárni az EGR szelep, csökken a visszavezetett kipufogógáz mennyisége, ezáltal olyan motorüzem-állapotoknál is kipufogógáz kerül a motorba, amikor nem szabadna pl. a hidegindítás vagy az üresjárat során. A vákuumcsövek, és a nyomás-átalakítók meghibásodása is kihat az EGR szelepre, ezért nagyon fontos, hogy ez az alkatrész is megfelelően és tisztán tudjon működni.

DPF Szűrő

( Diesel particulate filter )

Miből lehet tudni, hogy valami nem stimmel?

Ha a kontroll-lámpa világít, egyértelmű a DPF szűrő hibajelenség, de ennek hiányában meg kell tanulnunk olvasni az árulkodó jelekből. Amikor a kocsi elektromos hibát jelez, megeshet, hogy ez szűrőproblémát jelent (a hibakód kiolvasásával tudjuk ezt megállapítani).
Gyanakvásra adhat okot, ha azt tapasztaljuk, hogy az autó egyre sűrűbben regenerál (nem tud jól kiégni a korom). Egy másik látványos megnyilvánulása is lehet annak, hogy a szűrővel baj van, amennyiben azt tapasztaljuk, hogy az autó füstölni kezd (és ez nem volt korábban jellemző), biztosak lehetünk abban, hogy részecskeszűrő hibajelenség ütötte fel a fejét a gépjárműben. A motor is beszédes, ha a fordulatszám nem tudja elérni a 2000-et, a teljesítmény lecsökken, és az autó vészüzemmódba kapcsol.

A dízel részecskeszűrő a környezetre káros részecskéket, ill. a kormot szűri a dízelmotorokból kiáramló gázokból. Lényegében egy olyan szerkezetről van szó, ami a gázolaj tökéletlen égéséből eredő korommaradványt gyűjti össze, és égeti el. Ez passzív részecskeszűrés esetén automatikusan történik autópályákon, gyorsforgalmi utakon, ahol a kipufogó hőmérséklete megfelelően magas. Mivel sok autót nem így használnak, a gyártók beépítenek egy motorvezérlő számítógépet (engine management computer), mely elvégzi ezt a folyamatot. Ez az aktív részecskeszűrő. Amikor a szűrőben lévő korom mennyisége elér egy bizonyos szintet (kb. 45%-ot) a motorvezérlő chip (engine control unit, ECU) növeli a kipufogó gázok hőmérsékletét, hogy a felesleget elégesse. Ha az adott utazás túl rövid, a korom elégése nem tökéletes, a műszerfalon egy jelző is kigyulladhat, mely a szűrő részleges eltömődésére utalhat. Amennyiben a szűrő eltömődik a kipufogógáz nem tud megfelelően távozni és a motor "fulladását" tudja okozni. Sok esetben az autó központi elektronikája ezekben az esetekben csökkenti a motor teljesítményét esetleg szervíz illetve vészüzemódba kapcsol.Ha a szűrés egy elégtelen vezetési ciklusból következően sikertelen, a hengerekbe fecskendezett további üzemanyag nem ég el és az olajteknőben gyűlik össze. Ennek eredményeként az olajminőség romlik és az olajszint nő. A legtöbb DPF-es motorban van olajminőség-, ill. viszkozitásmérő. Fontos, hogy az olajszint ne nőjön a mérőpálca maximuma fölé, mivel a dízelmotorok a saját olajukat is fogyaszthatják túlzott olajszint esetén, ezzel akár a motorban is károkat okozva.

A DPF jelzőfény ignorálása esetén, relatíve lassú, stop/start mintájú vezetés mellett a korom tovább töltődik kb. 75%-os szintig, ekkor a műszerfal egyéb jelzőfényei is kigyulladhatnak. Ezen a ponton a gyors haladás önmagában nem lesz elegendő és az autó mesterséges beavatkozásra szorul, tehát szerelőhöz kell vinni. Beavatkozásra akkor van szükség, ha az aktív szűrés feltételei nem teljesülnek vagy ha a korom mennyisége olyan szintet ért el, ahol a normál szűrés már nem mehet végbe. Ez kb. 70%-os koromtöltöttségnél következik be. Ekkor a jármű alacsonyabb teljesítményre kapcsol a további károk elkerülése érdekében. Ekkor diagnosztikai eszköz segítségével mehet végbe a szűrés. Kb. 85%-os szint felett a szűrés már nem történhet meg és a részecskeszűrőt ki kell venni tisztítás céljából vagy pedig ha ez nem lehetséges akkor nagyon drágán cserélni.

Turbófeltöltő

Hibajelenségek

kép: turbofelcsiki.hu

A szerkezet célja az, hogy a belső égésű motor teljesítményét azonos hengerűrtartalom mellett növeljük, vagy hatásfokát a kipufogó gázok energiájának további felhasználásával növeljük. A teljesítménynövelés egyik legegyszerűbb módja ez, mindemellett alkalmazásával változik a motorkarakterisztika, csökken(het) a motor élettartama (szakszerűtlen használat mellett, vagy erre kevésbé alkalmas motortípus mellett), a fogyasztás pedig gázállás arányában nő (több üzemanyag képes elégni a többletlevegő által), ha kihasználjuk a keletkezett teljesítménynövelési lehetőséget. Használata során a motorból érkező kipufogógáz a turbinán keresztülhaladva igen magas (100000-270000 1/min) fordulatszámot eredményez a munkatengelyen, ami meghajtja a kompresszort. A kompresszoron keresztül történik a belső égésű motor levegőszállítása, ami immáron sokkal nagyobb mennyiségben és nyomáson áll rendelkezésre. A feltöltőben történő nyomásnövelés során a fizikai gáztörvényeknek megfelelően az azon áthaladt levegő hőfoka jelentős mértékben emelkedik (ami rontja a feltöltés hatásfokát), így mielőtt az még belépne az égéstérbe, sok esetben hőcserélő (intercooler) segítségével visszahűtik azt, így egységnyi térfogatban több oxigént tudnak bejuttatni az égéstérbe. Ezzel a fogyasztáscsökkentési céllal alkalmazott turbófeltöltő az eredeti motor hengertérfogatának csökkentését is lehetővé teszi (angolul downsizing). A motorgyártási trend azt mutatja, hogy a hengerek számát a fogyasztás csökkentése érdekében csökkentik, de ezzel a változatlan tömegű kocsi gyorsulása csökkenne, ezért (és a hatásfok javítása érdekében) turbófeltöltővel látják el.A hosszú élettartam érdekében a turbóval szerelt motorok kezelése bizonyos gondosságot igényel. Az ilyen személygépkocsiknál nagysebességű haladás után megállva nem szabad rögtön leállítani a motort, általában 30-60 másodperc alapjárat szükséges, hogy a turbó forgórésze visszahűlhessen, ellenkező esetben az élettartam megrövidül, sőt a turbó besülése vagy törése is előfordulhat.

A modern jármű-dízelmotorok esetében a turbófeltöltés alkalmazása manapság alapkövetelménynek számít. Ezeket az erőforrásokat az öngyulladásos működési elvükből következően eleve masszívabb motorblokkal építik, így a turbó biztosította nagyobb töltőnyomást károsodás nélkül elviselik. A turbófeltöltés segít a dízelekre jellemző alacsony teljesítmény/tömeg arány javításában és a többletlevegő az égés tökéletességét, így a károsanyag-kibocsátást is javítja.

Szelepek

Mitől hibásodhat meg és miért nem tud működni megfelelően:

A probléma a mai "korszerű" közvetlen befecskendező rendszerű autókban ( Fiat JTS, a GM SIDI, a Mazda DISI, a Renault IDE, a Citroën HPi, a VW FSI, TFSI, a Ford EcoBoost, GTDI stb) ,hogy rengeteg korom halmozódik fel a motorban az égési folyamat során ami a szelepeket sem kíméli. Ez kompresszió / teljesítmény vesztést okoz és a motor zajosabb lesz , nagyobb probléma esetén akár fizikai meghibásodás ( törés, deformálódás) is könnyen előfordulhat.

"A közvetlen befecskendezés generált egy másik, ez idáig megoldatlan problémát. A környezetvédelmi előírások miatt a forgattyúsház-szellőztetés termékei a szívócsőbe kerülnek. A kipufogógázok az EGR-szelepen keresztül szintén a szívócsőbe jutnak. A szelepszárszimeringek által áteresztett (jó esetben) kevéske olaj a szelepek hátoldalán keresztül szintén az égéstérbe jut. Szívócső-befecskendezés esetén ebből nem volt nagy dráma: a benzin úgy-ahogy tisztán tartotta a szívószelepek szárát, és a szelepek hátoldalát. A közvetlen befecskendezésnél ez természetesen - a rendszer felépítéséből adódóan - nincs így. Az új motor első beindításától kezdve jelentős kokszképződés indul meg. Attól függően, hogy döntően autópályázunk-e, vagy városban használjuk a kocsit, ennek az érzékelhető jelei úgy 50 ezer és 150 ezer km között jelentkeznek, teljesítménycsökkenés, egyenetlen alapjárat formájában. Mivel a lerakódás nem hirtelen, hanem csak fokozatosan alakul ki, az esetek többségében a gyanútlan tulajdonosnak jó darabig fel sem tűnik: valami nincs rendben. Arra, hogy a probléma nem bagatell, egy VW Passat példáján keresztül szeretnénk rávilágítani. A 2007-es évjáratú, BWA motorkódú, feltöltött közvetlen befecskendezé- sű, 147 kW teljesítményű, kétliteres motor 83 904 kilométert tett meg jórészt városban. A motor működése során időszakos égéskimaradásokat tapasztaltunk, amit döntően az alapjárat környékén lehetett érzékelni. A szelep hátoldalán és a szelepszáron viszont az elkokszosodás mértéke még minket is meglepett, holott láttunk már néhány ilyen motort belülről. Könnyű belátni, hogy a szívószelep nyitásakor a beáramló levegő a felrakódásokon perdületet kap, csökken a motor töltési foka, ennek egyenes következménye a teljesítményvesztés. A felrakódás egyes részei ha már leváltak kisebb a baj, ha a nyitott kipufogószelepeken átjutva "csupán" a katalizátor hatásfokát, élettartamát rontják. Nagyobb a baj, ha a leváló kis darabok nem jutnak ki a kipufogószelepeken, és megdolgozzák a hengerfalat, a dugattyúpalástot. "

forrás: autótechnika - Besze Sándor

Kipufogó, Katalizátor

A katalizátoroknak általában kétféle hibájukkal találkozunk a legsűrűbben.
A motor állapotának függvényében, 150-200000 km-t követően jelentkezik az eltömődés általi teljesítmény-vesztés. Gyengébb lesz az autó, Megnövekszik a fogyasztása. A másik hiba a kerámiatest eltörése. Ezt ütődés, illetve hirtelen felcsapódó nagymennyiségű víz eredménye lehet. Az eltört kerámia csúnya zörgő hangot ad, az állandó ütődés következtében egyre kisebb lesz, apró darabokra törik, a szilánkokat tovább repíti a gázáram, a hátsó dobban pedig csapdába kerül, ezáltal ott is zörgő hangot idézve elő. A darabokra tört kerámia rossz esetben elfordulva akár eltömítve a gáz útját, még a motor lefulladását is okozhatja.
forrás:cseredob.hu

Az autóiparban a katalizátor nem egy szer, hanem egy alkatrész, amelynek szerepe a motor által kibocsátott gázok (kipufogógázok) károsanyag-tartalmának csökkentése, bár ez a folyamat itt is a klasszikus kémiában katalizátoroknak nevezett anyagok révén valósul meg. A károsanyag-tartalom csökkenését úgy érik el, hogy a működés során kialakuló magas hőmérsékletnek köszönhetően a katalizátorban található nemesfémek a káros anyagok egy részét oxidálják, vagy ártalmatlan anyagokká alakítják. Ahhoz, hogy a katalizálási folyamat megindulhasson, minimum 250-300 fokos hőmérséklet szükséges, az ideális működéshez pedig 400-800 fok közötti hőmérséklet. Ha probléma van a motorral, és forróbb a kiáramló gáz hőmérséklete, 1000 fok környékén a katalizátor gyorsabb öregedésére lehet számítani, 1400 fok vagy afölött pedig egész egyszerűen megolvad a katalizátor magja.A katalizátorokkal alapvetően nem szokott probléma lenni, lévén nincs bennük mozgó alkatrész. Probléma leginkább akkor szokott lenni, ha a lambda-szonda nem mér megfelelően, vagy ha el nem égetett üzemanyag, egyéb szennyeződés kerül a katalizátorba, ami eltömíti azt. Ilyenkor a teljesítménye az autónak jelentősen visszaesik, mert nem tudja megfelelően elvezetni a kipufogógázt. Persze a katalizátor is ugyanúgy el tud öregedni, ahogy folyamatosan átáramlik rajta a forró gáz egy idő után kikoptatja a nemesfém tartalmát, ami a katalizálást végzi.

Ha nem sérült a katalizátorod, csak elöregedett, régebbi autó esetén nem fogsz teljesítménycsökkenést tapasztalni, csak jóval nagyobb lesz a károsanyag-kibocsátása az autónak. Azonban a modern 3 komponensre ható katalizátorok esetén az érzékelők rögtön jeleznek a motorvezérlő elektronikának, hogy vészüzemmódban fusson az autó.

forrás:alapjárat.hu